Ilyenkor minden évben azon gondolkodom, hogy mit rajzoljak Nektek, ami tényleg olyan, mintha ajándék lenne és csak Neked, Neked és Neked szólna. Idén úgy döntöttem, hogy nincs számítógépes grafika, inkább megkapjátok a karácsonyfánkat.Böbével, (Anyu) nem csinálunk "design fát", így minden évben ugyanazok a díszek kerülnek fel rá. Persze ezek évről-évre bővültek, de 4 éve már csak mások tesznek hozzá. Érzéseket…, mert minden egyes darab egy-egy érzés és történet. És minden évben majdnem ugyanúgy hangoznak el a történetek, amikor ketten fát öltöztetünk:- Nézd, ezt a horgolt angyalt Ancsától kaptuk.- Igen, emlékszem. Egy nénitől vette, aki ilyeneket horgol és jó pár darabot vett tőle, mert megsajnálta, hogy olyan olcsón adja, pedig mennyi munka van vele.- Ezt még a Nagyanyádék készítette a háború alatt. Nem tudták mivel díszíteni a fát, így kartonból vágtak alakokat és finomra tört üveggel szórták meg.- Hibátlanul csillog még mindig.- Óhh, te jó ég. Ezt a Mikulást még én origamiztam össze, kb. hatodik osztályos koromban. És annyira örültem, hogy sikerült…utána még százat csináltam.- Ezeket a piros almákat még Apád vette. Azóta sem vettünk több díszt.- Ezt a Sanyit központi helyre tegyük!- Ne…, ne oda. Ide. Itt, minden irányból látni.- Istenem Évike…, inkább azzal foglalkoznál többet, hogy elfogyott a jagerem.- Igen Anyu! azonnal rögtön máris hozom!- Ohh, ez az egyik nagy kedvencem. Ezt az origamist én kaptam egy tanítványomtól. Nyáron találkoztam vele és a Képzőre jár. Emlékszem, igazi tehetséges volt. – Kacsa. ez még mindig nagyanyádtól van. Ezek voltak az igazi díszek, ami még üvegből készültek. Ellentétben ez a műanyag madár már akkor került a fára, amikor megnyitották az oroszok a határt.- Ezt a varrott angyalt Ildi csinálta?- Igen, Ő. Minden évben varr az osztályának. Azt hiszem ezt tavaly hozta nekünk.
Békés, boldog karácsonyt kívánok Nektek! És ne felejtsétek el, hogy az ügyeletes patikák mikor zárnak. Csak mondanám, aki még nem vett bilagotot az tegye meg még ma.
